Henryk M. Broder azt is elmondta, milyen elődök nyomdokaiba lépett a miniszterelnök, amikor „úgy döntött, a saját kezébe veszi Európa sorsát”.
Nyitókép: YouTube
***
Kőkeményen kiállt Orbán Viktor politikája mellett a Die Welt sztárpublicistája, Henryk M. Broder a lap podcast-adásában.
Amikor arról kérdezték Brodert, miért tartja „a nap győztesének” Orbánt, az újságíró kifejtette:
„Orbán, mint tudjuk, Magyarország megválasztott miniszterelnöke, és egy szuverén nemzetet képvisel, emellett nagyrészt szuverén politikát folytat”.
Ugyanakkor, mivel látta az EU több éves kudarcát, „mivel az EU valójában csak mondókákkal szolgálta a világot, de semmilyen beleszólása nem volt semmilyen konfliktusba”, ezért „úgy döntött, hogy úgymond saját kezébe veszi Európa sorsát.”
Broder szerint ez „határozottan a régi K und K [császári és királyi – vagyis osztrák-magyar monarchiás – a szerk.] szellemet és hagyományt követ, amely nagyhatalom volt”, s bár „az európaiak most nagyon dühösek”, a publicista kiemeli, hogy
a miniszterelnök „csak a magyar embereknek tartozik elszámolással”, vagyis a szavazóinak.
Az újságíró szerint a helyzet arra is rámutat, hogy azért olyan „keserű Európa”, mert zavarba hozta, hogy nincs úgymond EU-egység. Az EU ugyanis nem államszövetség, hanem szuverén államok csoportja, amely több akar lenni mint ami, de Broder arra is rámutat, miféle hagyományt követ az EU – amelynek szerinte se alkotmánya, se kormánya, se erős törvényhozó jogkörrel bíró parlamentje nincs, „lényegében egy placebo” –: szerinte
a KGST hagyományát követi, amely, mint emlékeztet, az Oroszország körüli szatellitállamok szövetsége volt a Szovjetunióban, akik Moszkvából kapták a parancsot, hogy mit kell csinálniuk.
„A múltban mindig Moszkvából jöttek a parancsok, hogy mit tegyenek a szatellitállamok, ma Brüsszelből jönnek. Brüsszel az új Moszkva” – fogalmazott.
S véleménye szerint éppen
ez az, amivel szemben Orbán fellépett, mégpedig „meglehetősen sikeresen”.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök vétói és „akadékoskodása” nélkül már EU-s és NATO-s repülőkből bombáznák Moszkvát – az oroszok meg minket lőnének. Ungváry Zsolt írása.
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Nem hiába tartjuk fenn a sok-sok médiatanszéket, ahol olyan „kiválóságok” tanítják vagy tanították az ifjakat, mint Havas Henrik vagy Polyák Gábor.
Komoly veszélyre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
„Nincs tervünk Orbánra” – vallotta be Marta Kos, aki 2030-ig az Európai Unióban szeretné látni Ukrajnát.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
